Tervezett szenzomotoros tréning (TSMT)

Kisgyermekkorban az idegrendszer érlelésének leghatékonyabb eszköze a mozgás. A mozgáson keresztül az idegrendszer bepótolja azokat a hiányosságokat, amelyek a korai életszakaszban keletkeztek. A mozgásfejlesztés következtében az egész személyiség fejlődik, hiszen a testi fejlődésen túl hatunk az értelemre, a szociális és lelki képességekre is. A TSMT-t (=Tervezett SzenzoMotoros Tréninget), mint mozgásterápiát az organikus éretlen gyermekeknek ajánljuk. Organikus éretlenség alatt értjük, hogy késhetnek azok a gyermek idegrendszerében genetikusan kódolt folyamatok, mint pl. a fejemelés, kitámasztás, kúszás, mászás, járás, futás, a figyelem kialakulása, a beszéd megindulása. Ha ezek a késések elkezdődnek, vagy ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé (pl. túl korán feláll, vagy jár a gyermek), az egész fejlődés lelassul, vontatottá válik. Fejlesztés hiányában, a gyermeknél az iskolában lemaradásokat tapasztalhatunk, amelyek tanulási és viselkedési problémákhoz vezethetnek.

Szomatopedagógia

Komplex, gyógypedagógiai módszerekkel történő mozgásfejlesztés.

Célja: a mozgásszervrendszer működőképességének optimális szintre emelése, a változó környezeti adottságokhoz történő – az életkori sajátosságoknak megfelelő – legmagasabb szintű mozgásos alkalmazkodóképesség kialakítása. A mozgásnevelés komplexen ötvözi a sérült, károsodott tartási és mozgási funkció, akadályozott cselekvés helyreállítását célzó gyógyító és pedagógiai jellegű eljárásokat és tevékenységeket.

Konduktív pedagógia

A világszerte elismert és híres módszert alkalmazó szakembereink, a konduktorok olyan pedagógusok, akik az esetleges idegrendszeri károsodások felismerésétől, a tanácsadáson keresztül egészen a gyerekek intézménybe kerüléséig irányítják és vezetik a gyerekek mozgás és értelmi fejlődését. Egyéni és csoportos formában, játékos feladatokkal segítik a különböző mozdulatok, mozgások megtanulásához vezető utat, segítséget adva a szülőknek is az otthoni gyakorláshoz.

Gyógypedagógia

A korai gyógypedagógiai fejlesztés a megkésett vagy eltérő fejlődésmenetű gyermekek komplex, személyre szabott megsegítése. Melynek célja a fejlődési elmaradás feltérképezése, a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeinek fejlesztése, illetve a sérült kisgyermeket nevelő családok segítése.

Autizmus specifikus

Autizmus specifikus fejlesztés, speciálisan képzett gyógypedagógusok irányításával, a problémás viselkedések megelőzése/kezelése érdekében; a szociális, kommunikációs, önkiszolgálási és a játékkal kapcsolatos készségek terén felvetődő eltérések feloldásának megismertetése a gyerek és a szülő részére.

Logopédia

A logopédus a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülés specifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására képesített szakember.

Korai logopédiai terápiát igényelnek:

• akik ajak- és szájpadhasadékkal születtek, s emiatt beszédfejlődésük, hangképzésük akadályozott;
• akiknek a nyelvi és beszédfejlődése késést mutat, nem indul meg, környezetük beszédére kevésbé figyelnek, a mondatokat nem értik, kifejezni magukat nem, vagy alig képesek, beszédük érthetetlen;
• akik beszéd közben megakadnak, a hangokat, szavakat ismétlik, a dadogás korai tüneteit mutatják;
• akik környezetükkel nem tudnak kapcsolatot létesíteni, túlzottan elzárkóznak, félnek, gátolt viselkedésűek;
• akik gyermekdalokat, verseket, mondókákat nem vagy nehezen képesek megtanulni, illetve fejletlenebb szókincset mutatnak, toldalékokat pontatlanul használnak;
• hallás-, látássérülés, értelmi akadályozottság, autizmus esetén, központi idegrendszeri sérülés közben kialakult akadályozott beszédfejlődés esetén (adott terület szakemberének megítélése alapján).

Augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK)

Kiegészítő, segítő kommunikáció, amely megmutathatóvá teszi a kimondhatatlant, a funkcionális beszéd hiányát hivatott kompenzálni. Akkor szükséges, ha a beszéd és a többi megszokott, hagyományos kifejezési mód helyett a beszédtől eltérő, szokatlan, új utakat kell keresni a kommunikációra. Ezek lehetnek hangjelzések, gesztusok, manuális rendszerek, jelnyelv, stb. és/vagy a betűket, rajzokat, jelképeket, fotókat, tárgyakat stb. tartalmazó kommunikációs táblák, valamint a hangadó gépek (kommunikátorok).

Szurdopedagógia

A szurdopedagógiai fejlesztés célja a sérült vagy hiányzó nyelvi kommunikáció indítása, a nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, javítása. A hallássérült gyermek hallásnevelése, beszédfejlesztése (naturális)-auditív–orális módszerrel történik. A siker titka a jól kiválasztott és beállított hallást segítő készülék mellett a szülő bevonása a terápiás eljárásba. Ennek során segítséget adunk ahhoz, hogy az otthoni környezetben végzett anyanyelv elsajátítás minél sikeresebb legyen. Hallásjavító műtét során (CI) a belső fülben lévő csiga (cochlea) elhalt szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett elektródákkal. A műtét után kezdetét veszi a gyógypedagógiai fejlesztő folyamat, az auditív habilitációs tréning, melynek célja, hogy segítse a műtét során elnyert vagy visszanyert hallás (beszédhallás) beszédértéssé fejlődését.

Tiflopedagógiai

A tiflopedagógia a látássérültek pedagógiája, ebből kifolyólag, a látássérültek pedagógiájára szakosodott gyógypedagógus (régi megnevezése: tiflopedagógus) végzi a fejlesztést. A korai fejlesztés komplex gyógypedagógiai módszerekkel zajlik, a szülő jelenlétében és annak bevonásával, aki egyúttal tanácsot kap, hogy a mindennapokban hogyan folytassa otthonában gyermeke nevelését. Az órákon történő fejlesztés során fejlesztjük a gyermek látását, mozgását és a tájékozódási képességeit, valamint értelmi, kommunikációs és önkiszolgálási tevékenységeit, az összes meglévő érzékszervek bevonásával.

Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia (DSZIT-terápia)

A Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia egy komplex mozgásfejlesztő módszer. Ebben a terápiában nem csak a mozgásfejlesztés kap szerepet, hanem az kiegészül a gyermek teljes körű fejlesztésével, mint például a beszéd, gondolkodás, észlelés fejlesztése is. Nem egy meghatározott, beszabályozott tréning, hanem változatos, sokféle tevékenységet felkínáló, a gyerek számára örömet okozó játékfolyamat, ahol a gyermekek egy speciális eszközökkel felszerelt teremben, játék közben észrevétlenül hajtanak végre olyan mozgásformákat, melyek számukra szükségesek és fontos szerepet játszanak fejlődésükben. Ezáltal az éretlen vagy egyes területeken nem kellően differenciált működésű idegrendszerüket saját aktív részvételükkel, önszántukból, egyéni utakon járva fejlesztik.

Feltöltés alatt...

TANÉVNYITÓ - szeptember

MESEFALU – október eleje

ADVENTI GYERTYAGYÚJTÁSOK – november vége

MIKULÁS - december BETLEHEM – december

VITAMINNAP - január

FARSANG - február

MÁRCIUS 15. NEMZETI ÜNNEP

AUTIZMUS VILÁGNAPJA - április

ANYÁK NAPJA – május (minden csoport saját termében)

GYERMEKNAP – május

TANÉVZÁRÓ - június

Állat-asszisztált terápia

Állat-asszisztált terápia, mely során már kitűzött célok szerint szervezik a foglalkozásokat és a fejlődést nyomon követik.

Feladatok:

• A megelőzés (prevenció), a gyógyítás (korrekció), a képességfejlesztés, a nevelés, valamint az életminőség javítása.
• A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzációja
• Pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlesztése
• Motoros funkciók fejlesztése: nagy mozgások, finommozgások koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúlyérzék, ütem- ritmusérzék fejlesztése
• Az érzelmi-, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú befolyásolása
• Önállóságra való nevelés
• A célcsoport életkorának megfelelő fegyelem, kitartás céltudatosság, felelősségérzet, a kötelességtudat kialakítása

Snoezelen szobai élményszerzés

A Snoezelen szoba: meleg, harmonikus nyugalmat árasztó környezet, ahol több érzékszerv egy időben történő stimulálása valósulhat meg a különböző fény-, szín-, illat- és hanghatásokkal. A speciálisan berendezett szoba előnye, hogy tanulás nélkül, pozitív, kellemes élmények átélésével fejleszt, miközben örömet, nyugalmat biztosít.

A törvényi szabályozás módosulásával lehetővé vált, hogy a társadalmi igények figyelembevételével megfeleljünk azoknak az elvárásoknak, hogy intézményünkben az eddigi korai fejlesztés és gondozás, illetve fejlesztő nevelési feladatokon túl a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek és fiatalok számára fejlesztő nevelés-oktatást szervezzünk. 2011 CXC Nkt.15 § (2) rendelet szerint, ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az hatodik életévét betölti, tankötelessé válikés fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.

A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a 6 főt.

A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének-oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.

A főbb fejlesztési területeinket, céljainkat, feladatainkat a tanulóink egyéni sajátosságainak és egyéni fejlődési ütemének megfelelően alakítjuk.

Kiemelkedő pedagógiai szempontjaink:

• önismeret fejlesztése
• együttélés megtanulása
• elemi készségek fejlesztése, tanítása
• az elsajátított ismeretek szinten tartása, bővítése
• fennálló hátrányok csökkentése, kompenzálása, jó testi-lelki közérzet megteremtése
• biztonságérzet kialakítása, fenntartása

Fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola napirendje:

• reggeli kör-önkiszolgálás
• szűkebb-tágabb környezet
• mozgásnevelés
• munka-játék-szórakozás

I. REGGELI KÖR-ÖNKISZOLGÁLÁS

A napi csoportos foglalkozások megkezdésének jelzésére irányuló óra. Az órai foglalkozások kialakulnak, elmélyülnek a személyes kapcsolatok, fejlődik az önkiszolgálási szint. A szociális tanulást és közösséghez tartozás élményét erősítő tanóra.

Célok:

• A csoportos foglalkozások megkezdésének jelzése, és az önkiszolgálási tevékenységek lehető legmagasabb szintjének elérése.
• A közösen eltöltendő idő jó hangulatban való elkezdése, majd lezárása, illetve jó hangulatban való hazatérés.
• Figyelemösszpontosítás egymásra, a tanulási tartalomra, önmaguktól a környezetük felé fordulás.
• Az önkifejezés a különféle kommunikációs csatornák, eszközök, módszerek kipróbálásával.
• Közösségi társadalmi szokások, szabályok megismerése és gyakorlása.
• Zenei élményszerzés.
• A közösség élménye, közösséggé válás.
• Hangulatok, érzelmek megismerése.
• Személyes kapcsolatok kialakulása, elmélyülése. Önálló vélemény kialakulása.

Feladatok:

• Nyugodt, kellemes légkör teremtése.
• Megfelelő testhelyzet biztosítása, mely lehetővé teszi a figyelmet és a különféle kommunikációs fogások alkalmazását, beleértve a hangadást, a manipulációt és a nagymozgást is.
• A beszédértés fejlesztése.
• Kommunikációs eszközök, módszerek megismertetése, közösségi formáinak ösztönzése.
• Igen-nem válaszadás kialakítása.
• Manipulációfejlesztés.
• Hangadásra való bátorítás.
• Önismeret fejlesztése, az „én” megtapasztalása.
• Érzelmi reakciók és élethelyzetek összekapcsolása.
• A társadalom által elfogadott viselkedési formák bemutatása
• Étkezésben, tisztálkodásban való részvétel. 

II. SZŰKEBB-TÁGABB KÖRNYEZET

Szűkebb-tágabb természeti és társadalmi környezettel való megismertetést, megtapasztaltatást teszi lehetővé. A mindennapi életünk valóságos folyamatainak megismertetése, megtapasztaltatása közvetlen és közvetett élményeken keresztül.

Célok:

• A gyermekek érdeklődésének kialakulása szűkebb és tágabb környezetük szereplői, tárgyai, jelenségei iránt.
• Egyénileg eltérő képességeik függvényében a természeti, tárgyi és személyi környezetükről szerzett élményeik megélése, értelmezése, elraktározása.
• A gyermekek saját életükben történő minél aktívabb részvételének kialakulása.
• Az egymással és a nevelőkkel való állandó kommunikáció kialakulása.
• A természeti környezet szépségeinek felismerése.

Feladatok:

A szűkebb és tágabb környezet személyeinek, tárgyainak, jelenségeinek megismertetése a tanulókkal, a mindennapi életük apró tapasztalatszerzéseinek irányítása és folyamatos tudatosítása által.

III. MOZGÁSNEVELÉS

A mozgássérült, halmozottan sérült gyermekek testi nevelése. Mindennapos óra, komplex rehabilitációs tevékenység, amely a diagnózist, állapotot, életkort figyelembe véve a legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérését szolgálja. Célzottan adagolt mozgásfolyamatok sorozatával hozunk létre funkciójavulást, megelőzzük a deformitások kialakulását, vagy lassítjuk progressziójukat. A normál, fiziológiás mozgásfejlődést követve, reális célok kitűzésével, az aktuális ízületi és izomállapotnak megfelelő szintű gyakorlatokat végeztetünk.

Célok:

• a mozgásállapot javításával, a gyermek közérzetének javítása, az ápolási feladatok megkönnyítése, a más területek fejlesztő foglalkozásokon való hatékony részvétel megalapozása;
• a gyermek állapotát figyelembe véve a legmegfelelőbb mozgásállapot elérése.

Feladatok:

• a motoros képességek fejlesztése, mozgásműveltség kialakítása;
• a mozgás iránti igény felkeltése, erősítése;
• az elmaradt, vagy károsodott tartási és mozgási funkciók fejlesztése, javítása;
• az idegrendszer sérülése nyomán kialakuló kóros mozgások, elváltozások megelőzése, korrekciója, kompenzálása;
• a lehető legnagyobb önállóság eléréséhez szükséges mozgásos és önellátási mozdulatok megtanítása;
• gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök viselésének, használatának szoktatása, tanítása;
• az ép fejlődéshez – a lehetőségekhez képest – leginkább közelítő testi fejlődés elősegítése;
• mozgásos tapasztalatokon keresztül a pszichomotoros és szenzomotoros képességek fejlesztése;
• a mindennapos tevékenységre nevelés, gondozás.

IV. MUNKA-JÁTÉK-SZÓRAKOZÁS

A munka és játéktevékenység fejlődése a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok esetében nagymértékben nehezített, a társuló észlelési zavarok és az indíték-szegénység még tovább súlyosbíthatják a fennálló helyzetet. Az irányított játékon keresztül ismeri meg környezetét, gyűjt tapasztalatokat, alakít ki társas kapcsolatokat, elsajátítja a közösségi viselkedés szabályait.

Célok:

• A játék örömének megismerése, a játéktevékenység iránti igény kialakulása.
• Egyéni és közösségi játékok, szórakozási lehetőségek megismerése.
• Ezekben a gyermekek egyéni lehetőségeihez mérten minél aktívabb részvétel.
• Önálló játéktevékenység kezdeményezésére való igény kialakítása
• A gyermekek szocializációjának fejlődése. Ennek részeként a közös játékban való részvétel, a játszótársakhoz való alkalmazkodás fokozatos elsajátítása.
• A gyerekek képességeinek és készségeinek fejlődése a játék során: a nagy- és finommozgások, érzékelés-észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, gondolkodás, képzelet, fantázia, utánzás, kreativitás, kommunikáció és beszéd, szociabilitás fejlődése.

Feladatok:

• A gyerekek megismertetése különböző játékeszközökkel és azok használatával, egyéni és csoportos játéktevékenységek lehetőségeinek megismertetése és megszerettetése.
• Az ezekben való minél aktívabb részvétel elősegítése, kialakítása.
• Az egyéni adottságokhoz igazodóan - a szükséges feltételeket megteremtve - a játszás képességének kialakítása.

Részfeladatok:

• Vidám, felszabadult légkör teremtése.
• A játékra való motiváltság kialakítása és fenntartása.
• A játék örömszerző jellegének biztosítása.
• A gyermekek játékszintjének megfigyelése, megismerése.
• Az érdeklődési körnek, nemnek, életkornak, értelmi, mozgásos, érzékelési-észlelési, kommunikációs képességeknek megfelelő, játékeszközök és –tevékenységek, idő, hely biztosítása.
• A gyerekek játéktevékenységének, játékszintjének továbbfejlődéséhez szükséges segítség megadása (pl.: a tevékenységhez megfelelő testhelyzetek megtalálása, biztosítása, mozdulatok vezetése, segítése, együtt játszás, - cselekvés, a figyelem irányítása, minta, játékötlet adása, élmények nyújtása, melyekből játéktevékenység fakadhat).
• A segítéssel történő és az önállóan végzett tevékenykedés közötti helyes arány megtalálása. A lehetőségek szerinti legnagyobb szabadság és önállóság biztosítása.
• A tervezett, szervezett, irányított mellett a spontán, szabadon választott játéktevékenységek lehetőségének biztosítása.
• A játékban való szabad kommunikáció (pl.: a játék iránti igény kifejezése, játéktárgy, tevékenység, játszótárs választása) elősegítése, ehhez szükség esetén augmentatív kommunikációs eljárásokat, módszereket, eszközöket alkalmazva.
• A társas, közösségi kapcsolatok, a közösségi érzés kialakulásának, erősödésének elősegítése.
• Az intézményben működő csoportokkal való közös foglalkozások szervezése, ezáltal a nagyobb közösségbe való beilleszkedés elősegítése, a játéktevékenységek bővebb körének biztosítása.
• Zenei, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása.
• Szabadidős készségek erősítése.
• A játék során élményeik, tapasztalataik feldolgozása, ismereteik mélyítése, gyarapítása, rendszerezése; képességeik, készségeik fejlesztése.
• A játéktevékenység tudatos fejlesztésével az egész személyiség fejlődésének, életük tevékenyebb részesévé válásának elősegítése.